Szivatók (automata és kézi)

A szivató szerepe az, hogy hideg motor esetén segítse az indításhoz szükséges dúsabb keveréket. Automata szivatónál ezt egy elektromos vagy hőre működő egység végzi, kézi szivatónál pedig a vezető kapcsolja be vagy ki a hidegindító funkciót. Ha a szivató nem működik megfelelően, a motor hidegen nehezen indulhat, bemelegedés után fulladhat, túl sokat fogyaszthat, vagy nem áll be normális alapjáratra.

Automata szivatónál nem elég azt nézni, hogy hasonló a hengeres forma. A csatlakozó, a vezetékek száma, a rögzítés, az átmérő, a tűhossz, a dugattyú mozgása és a karburátorba való beülés mind döntő lehet. GY6 4T, Piaggio / Gilera, Yamaha / MBK, Keeway / CPI, Suzuki, Honda, Kymco, SYM és más robogós irányoknál hasonló kinézetű szivatók között is lehet fontos eltérés.

Kézi szivatónál más a döntési logika. Itt a kar, bowden, rögzítés, menetes vagy bepattintós kialakítás, karburátortípus és kezelési hely számít. PHVA, PHBG, PWK vagy Dellorto jellegű karburátoroknál a kézi szivató nem univerzális minden esetben: a karburátor testében lévő fészek, menet, tű és zárás formája határozza meg az illeszkedést.

Nagyrobogóknál, például Yamaha Majesty, Piaggio X8 / X9, Vespa, SYM, Honda vagy Kymco karburátoros típusoknál az automata szivató hibája könnyen összekeverhető más hidegindítási problémával. Gyenge akkumulátor, koszos alapjárati fúvóka, repedt szívócsonk, hibás membrán vagy rossz gyertya is okozhat hasonló tünetet.

50 ccm váltós kismotoroknál a kézi szivató gyakran sportosabb vagy cserélt karburátorhoz kapcsolódik. Derbi Senda, Yamaha DT, Aprilia RS / RX / SX, Rieju, Beta RR vagy CPI SM jellegű típusoknál különösen fontos, hogy a szivató a ténylegesen felszerelt karburátorhoz illeszkedjen, ne csak a motor típusához.

A pontos választáshoz ezeket nézd meg:

• automata vagy kézi szivatóra van-e szükség
• a karburátor pontos típusa és jelölése
• automata szivatónál a csatlakozó és vezetékszám
• a szivató átmérője, tűhossza és rögzítése
• kézi szivatónál a menet, bowden vagy kar kialakítása
• a karburátorban lévő fészek formája
• hidegen vagy melegen jelentkezik-e a hiba
• a régi szivató fotója és mérhető adatai

Szivatónál a jó választás hidegindítási logikából indul. Először azt érdemes tisztázni, hogy a motor hidegen kap-e megfelelő dúsítást, majd azt, hogy bemelegedés után a szivató valóban lezár-e.

GYIK

1. Mikor gyanús az automata szivató hibája?

Ha hidegen nehezen indul a motor, indítás után leáll, túl sokáig magas az alapjárat, bemelegedés után is dúsan jár, vagy a fogyasztás indokolatlanul megnő.

2. Mi a különbség az automata és a kézi szivató között?

Az automata szivató önműködően változtatja a hidegindító dúsítást, a kézi szivatót pedig külön karral vagy bowdennel kell kezelni. A két megoldás nem csereszabatos csak úgy.

3. Elég csak a szivató külső formáját nézni?

Nem. A csatlakozó, vezetékszám, tűhossz, átmérő, rögzítés és karburátorba való beülés is fontos.

4. Miért indulhat nehezen a motor új szivatóval is?

Lehet koszos alapjárati fúvóka, gyenge akkumulátor, rossz gyertya, repedt szívócsonk, fals levegő, hibás membrán vagy rosszul beállított karburátor is.

5. Mire figyeljek kézi szivatónál?

A karburátor típusára, menetére, bowdenkapcsolatra, tű kialakítására, rögzítésre és arra, hogy a szivató teljesen nyisson és zárjon.

6. Mit érdemes küldeni beazonosításhoz?

A régi szivató fotóját, csatlakozóját, tűrészét, rögzítését, átmérőjét, vezetékét, valamint a karburátor jelölését és szivatófészkét.