A fékkar akkor jó, ha kézre áll, pontosan illeszkedik a konzolba, és nem változtatja meg bizonytalanul a fék érzetét. Ha törött, görbült, lötyög, nehezen mozog, nem húzza megfelelően a féket, vagy eldőlés után sérült a régi kar, ebben a kategóriában robogókhoz, nagyrobogókhoz és 50 ccm váltós kismotorokhoz találsz jobb és bal oldali fékkarokat.
Bal oldali fékkar Piaggio Typhoon 50ccm 1993–2004, Zip Fast Rider 1995–1997, NTT, Free 1995-től
A fékkar nem csak egy kézzel húzott kar. A fékrendszer első kezelési pontja, ezért a formája, tengelyfurata, konzolhoz való illeszkedése és működési útja közvetlenül befolyásolja, milyen pontosan adagolható a fék. Egy rosszul illeszkedő fékkar lötyöghet, szorulhat, túl korán vagy túl későn működtetheti a féket, illetve nem biztos, hogy megfelelően kezeli a féklámpa kapcsolót.
Fékkarnál az oldaliság az egyik első döntési pont. A jobb és bal oldali kar formája, csapfurata, íve, féklámpa kapcsolóhoz való érintkezése és konzolba illeszkedése eltérhet. Ráadásul nem mindegy, hogy dobfékes, bowdenes, hidraulikus tárcsafékes vagy főfékhengerhez kapcsolódó kivitelről van szó. Két hasonló fékkar külsőre közel azonos lehet, mégsem biztos, hogy ugyanabban a konzolban működik.
Robogóknál gyakori eltérés lehet a jobb és bal fékkar között, főleg ha az egyik oldal hidraulikus tárcsaféket, a másik bowdenes vagy dobfékes rendszert működtet. Piaggio / Gilera, Peugeot, Honda, Yamaha / MBK, Kymco, SYM, Keeway, CPI vagy kínai robogó irányban ezért mindig a régi kar alakja, csapfurata és konzolja legyen a kiindulási pont.
Nagyrobogóknál a fékkar sokszor főfékhengerrel, féklámpa kapcsolóval, tükörtartóval vagy burkolati elemekkel együtt dolgozik. Honda SH, PCX, Forza, Yamaha X-Max, Piaggio Beverly, Kymco Downtown vagy Suzuki Burgman jellegű típusoknál különösen fontos az évjárat, oldaliság, karforma, főfékhenger-kialakítás és kapcsolóérintkezés ellenőrzése.
50 ccm váltós kismotoroknál, például Derbi Senda, Yamaha DT / TZR, Aprilia RS / RX / SX, Rieju, Beta RR vagy Peugeot XPS jellegű típusoknál a fékkar lehet külön konzolos, fékkonzolba épített, hidraulikus főfékhengerhez kapcsolódó vagy sportosabb kialakítású. Itt a fékkar és kuplungkar vizuálisan hasonlíthat, de funkcióban és rögzítésben eltérhet.
A pontos választáshoz ezeket nézd meg:
- jobb vagy bal oldali fékkarra van-e szükség
- bowdenes, dobfékes vagy hidraulikus fékrendszerhez kapcsolódik-e
- a csapfurat átmérőjét és pozícióját
- a kar teljes formáját és ívét
- a fékkonzol vagy főfékhenger kialakítását
- érintkezik-e féklámpa kapcsolóval
- van-e tükörtartó, állítócsavar vagy speciális konzolkapcsolat
- a régi fékkar és a termékfotó egyezését
Fékkarnál a legnagyobb kockázat nem az, hogy nem lehet felszerelni, hanem hogy felszerelve sem működik pontosan. A csapfurat, a konzol és a kapcsolási pont kis eltérése is megváltoztathatja a fék érzetét.
GYIK
1. Mikor kell fékkart cserélni?
Ha törött, görbült, lötyög, szorul, sérült a csapfurat, vagy nem működteti pontosan a féket. Eldőlés után akkor is érdemes ellenőrizni, ha elsőre csak enyhén hajlottnak tűnik.
2. Miért fontos az oldaliság?
Mert a jobb és bal oldali fékkar formája, csapfurata, íve és féklámpa kapcsolóhoz való érintkezése eltérhet. A két oldal nem cserélhető fel automatikusan.
3. Mire figyeljek hidraulikus fékkarnál?
A főfékhengerhez való illeszkedésre, csapfuratra, karútra, féklámpa kapcsoló érintkezési pontjára és arra, hogy a kar ne szoruljon a konzolban.
4. Miért nem elég, ha a fékkar külsőre hasonló?
Mert a csapfurat, a konzolba illeszkedő rész, az ív és a kapcsolóérintkezés kis eltérése is okozhat rossz működést vagy lötyögést.
5. Mire figyeljek váltós kismotornál?
Ellenőrizd, hogy fékkarról vagy kuplungkarról van-e szó, melyik oldalra kell, milyen konzolba kerül, és milyen a csapfurat, karforma, fékoldali kapcsolat.
6. Mi a legbiztosabb ellenőrzési mód?
Vedd ki vagy fotózd le a régi fékkart, nézd meg az oldaliságot, csapfuratot, karformát, konzolt és féklámpa kapcsolóhoz való érintkezést, majd hasonlítsd össze a termékfotóval.
