A gázbowden hibáját a vezető azonnal érzi: nehezebb gázadás, akadó markolat, lassú visszatérés, torpanó reakció vagy pontatlan adagolás jelezheti, hogy a bowden már nem dolgozik jól. Ebben a kategóriában robogóhoz, nagyrobogóhoz és 50 ccm váltós kismotorhoz találsz alsó, felső, komplett és típushoz kapcsolódó gázbowdeneket.
A gázbowden a gázkar és a karburátor, fojtószelep vagy bowdenosztó közötti kapcsolat. Ha a bowden megtörik, kiszálasodik, rozsdásodik, rosszul fut, vagy nem megfelelő a vége, a gázkar nem fog finoman és biztonságosan működni. Gázbowdennél a legfontosabb ellenőrzés mindig az, hogy a gázkar felszerelve szabadon visszatér-e alaphelyzetbe.
Robogóknál gyakori, hogy a gázbowden nem egyetlen egyszerű szál. Előfordulhat alsó és felső gázbowden, bowdenosztó, olajpumpához kapcsolódó ág, automata szivató környéki vezetés vagy speciális karburátoroldali csatlakozás. Piaggio, Yamaha / MBK, Peugeot, Honda, Kymco, SYM, Keeway, CPI és GY6 irányban ezért a bowdenhossz mellett a végződés és a rendszerfelépítés is döntő.
2 ütemű robogóknál külön figyelni kell arra, ha a gázbowden az olajpumpa vezérléséhez is kapcsolódik. Ilyenkor nem csak a karburátor nyitása, hanem az olajozás vezérlése is érintett lehet. Egy rossz hosszúságú vagy nem megfelelő osztós bowden nem csak kényelmetlen gázreakciót okozhat, hanem a rendszer működését is megzavarhatja.
Nagyrobogóknál a gázbowden hosszabb, burkolatok alatt futó útvonalon haladhat. Honda SH, PCX, Forza, Yamaha X-Max / Majesty, Piaggio Beverly, Kymco Downtown vagy Suzuki Burgman jellegű típusoknál a kábelvezetés, fojtószelepoldali csatlakozás, gázkaroldali végződés és visszatérési mozgás különösen fontos.
50 ccm váltós kismotoroknál, például Derbi Senda, Yamaha DT, Aprilia RS / RX / SX, Rieju, Beta RR vagy CPI SM irányban a gázbowden gyakran nyitottabb kormánykörnyezetben fut, és jobban ki van téve sárnak, víznek, rezgésnek. Ha a motoron nem gyári karburátor vagy gyorsgázkar van, a bowden kiválasztása már nem feltétlenül a típusnév alapján dől el, hanem a tényleges gázkar-karburátor párosítás alapján.
A pontos választáshoz ezek számítanak:
- alsó, felső vagy komplett gázbowden kell-e
- van-e bowdenosztó vagy olajpumpaág
- a teljes bowdenhossz és bowdenház hossza
- a gázkaroldali bowdenvég formája
- a karburátor vagy fojtószelep oldali végződés
- a bowden állítócsavarjai és menetei
- a bowden vezetési útja
- gyári vagy módosított karburátor / gázkar van-e a motoron
- a régi bowden fotója mindkét végéről
Gázbowdennél a jó választás nemcsak azt jelenti, hogy a bowden elér a karburátorig. Akkor megfelelő, ha természetes ívben fut, nem feszül, nem törik meg, és a gázkar minden kormányállásban akadálymentesen visszatér.
GYIK
1. Mikor kell gázbowdent cserélni?
Ha szorul, akad, rozsdás, rojtosodik, nehezen tér vissza, megtört, megnyúlt, vagy a gázkar mozgása pontatlan és nehéz lett.
2. Mi a különbség az alsó és felső gázbowden között?
Egyes robogóknál a gázbowden több részből áll. A felső rész a gázkartól az osztóig, az alsó rész az osztótól a karburátorig vagy más egységig futhat.
3. Miért fontos az olajpumpaág 2T robogónál?
Mert ha a bowden az olajpumpát is vezérli, a rossz bowden vagy rossz beállítás az olajozást is befolyásolhatja. Ilyenkor különösen pontos azonosítás kell.
4. Mitől nem tér vissza a gázkar?
Szoruló bowden, rossz vezetési ív, túl szoros markolat, hibás gázkar, koszos karburátoroldali mechanika vagy megtört bowdenház is okozhatja.
5. Mire figyeljek módosított karburátornál?
Ha nem gyári karburátor vagy gyorsgázkar van a motoron, a gyári típus szerinti bowden nem biztos, hogy jó. Ilyenkor a bowdenvéget, hosszt és karburátoroldali csatlakozást kell mérni.
6. Mit fotózzak beazonosításhoz?
A régi bowdent teljes hosszában, mindkét végét közelről, a gázkart, a karburátoroldali bekötést, az osztót és az esetleges olajpumpaágat.
