Kilométeróra meghajtók

A KM meghajtó a kerék forgását alakítja át olyan mechanikus mozgássá, amelyet a kilométer spirál továbbít a műszerfal felé. Ha a meghajtó belső fogaskereke kopott, a ház sérült, a kerékoldali illeszkedés nem jó, vagy a spirálcsatlakozás nem megfelelő, a kilométeróra akkor sem fog jól működni, ha maga a spirál ép.

KM meghajtónál a kerékoldali illeszkedés a legfontosabb döntési pont. Számít az első kerék tengelymérete, a felni / agy kialakítása, a meghajtó füle vagy körme, a spirálcsatlakozás menete, a meghajtó vastagsága és adott esetben a forgásirány. Az élő KM meghajtók kategóriában 78 termék szerepel, ezért itt különösen fontos a régi alkatrész és a kerékoldali beépítési hely összehasonlítása.

Robogóknál gyakori KM meghajtó irány lehet Yamaha / MBK, Piaggio / Gilera, Peugeot, Honda, Kymco, SYM, Keeway vagy GY6 alapú kínai robogó. Ezeknél a meghajtó gyakran az első kerék tengelyénél, a villaszár és a felni között kap helyet. A meghajtó vastagsága és távtartó szerepe miatt nem csak az a kérdés, hogy rámegy-e a spirál, hanem az is, hogy a kerék helyesen ül-e vissza.

Nagyrobogóknál a KM meghajtó lehet erősebb, nagyobb méretű vagy típushoz jobban kötött. Honda SH, Yamaha Majesty, Piaggio Beverly, Kymco vagy Suzuki régebbi mechanikus órás típusainál a kerékoldali meghajtó, spirálcsatlakozás és első tengely környéke együtt dönti el az illeszkedést. Ha a jármű már elektronikus jeladós sebességmérést használ, akkor nem klasszikus mechanikus KM meghajtót kell keresni.

50 ccm váltós kismotoroknál, például Yamaha DT, Aprilia RS / RX, Derbi, Rieju vagy Simson jellegű típusoknál a KM meghajtó a kerékagy, tengely és spirálcsatlakozás alapján választható. Azonos kerékméret mellett is lehet eltérés a tengelyátmérőben, meghajtókörömben vagy spirálmenetben, ezért a régi meghajtó fotója és mérése sokat segít.

A kilométeróra hibakeresésénél érdemes a rendszert három részre bontani: műszerfal, spirál és KM meghajtó. Ha kézzel forgatva a spirál mozgatja az órát, de kerékről nem működik, gyanús lehet a meghajtó. Ha a meghajtó forog, de a spirál nem ad át mozgást, a spirál vagy csatlakozás lehet hibás. Így elkerülhető, hogy feleslegesen csak az egyik alkatrészt cseréljük.

A pontos választáshoz ezek számítanak:

• mechanikus KM meghajtóra van-e szükség
• a kerékoldali beépítési hely formája
• az első tengely átmérője
• a meghajtó vastagsága
• a meghajtófül / köröm kialakítása
• a spirálcsatlakozás menete és iránya
• a felni vagy kerékagy kialakítása
• jobb vagy bal oldali beépítés, ha releváns
• a régi meghajtó fotója több oldalról

KM meghajtónál a jó választás nem csak a spirálcsatlakozásról szól. A kerék, tengely, felni, meghajtófül és spirál együtt alkotja a rendszert; ha ebből egy pont eltér, a kilométeróra pontatlanul vagy egyáltalán nem fog működni.

GYIK

1. Mikor lehet hibás a KM meghajtó?

Ha a kilométeróra nem mutat, ugrál, akadozik, a spirál épnek tűnik, de a kerék felől nem kap forgást, vagy a meghajtó belső fogaskereke / füle kopott.

2. Honnan tudom, hogy nem a spirál a hibás?

Ha a spirált külön megforgatva az óra működik, de kerékről nem, akkor a KM meghajtó vagy a kerékoldali kapcsolat is gyanús lehet.

3. Elég csak a spirál menetének egyezése?

Nem. A tengelyméret, meghajtó vastagság, kerékagyhoz való illeszkedés, meghajtófül és beépítési oldal is fontos.

4. Mit okozhat a rossz KM meghajtó vastagság?

A kerék nem ülhet vissza megfelelően, a távtartás eltérhet, vagy a meghajtó feszülhet. Ezért a régi meghajtó mérete és formája fontos.

5. Mechanikus vagy elektronikus sebességméréshez kell?

Ezt vásárlás előtt tisztázni kell. A mechanikus KM meghajtó spirállal dolgozik; elektronikus rendszernél jeladó lehet a megfelelő alkatrész.

6. Mit fotózzak beazonosításhoz?

A régi KM meghajtót kívül-belül, a spirálcsatlakozást, a kerékoldali felfekvést, a meghajtófület, az első tengely környékét és a felni / kerékagy kapcsolódását.