A szivató bowden hibája főleg hidegindításkor válik bosszantóvá: a motor nehezen indul, nem kap elég dúsítást, a szivatókar nem mozog rendesen, vagy a bowden beragad és melegen is dúsan jár a motor. Ebben a kategóriában robogóhoz, nagyrobogóhoz és 50 ccm váltós kismotorhoz találsz kézi szivatóhoz, karburátorhoz és hidegindító rendszerhez kapcsolódó szivató bowdeneket.
A szivató bowden akkor működik jól, ha pontosan átadja a kezelőkar mozgását a karburátor hidegindító részéhez. Ha túl hosszú, túl rövid, megtört, rozsdás, szorul vagy rossz végződéssel készül, a szivató nem fog teljesen nyitni vagy zárni. Ez hidegindítási nehézséget, magas alapjáratot, túl dús keveréket vagy bizonytalan bemelegedést okozhat.
Robogóknál a szivató lehet automata vagy kézi működtetésű. Szivató bowdenre akkor van szükség, ha a rendszer kézi karral, húzógombbal vagy kormányoldali kezelővel működik. Yamaha / MBK, Piaggio / Gilera, Peugeot, Honda, Kymco, SYM, Keeway, CPI vagy GY6 alapú robogóknál a bowden hossza, a karburátoroldali vég, a kezelőkar oldali vég és az állítási lehetőség eltérhet.
Nagyrobogóknál a szivató bowden ritkább, de karburátoros típusoknál előfordulhat. Ilyenkor a bowden gyakran hosszabb úton fut burkolatok alatt, ezért a vezetési ív, a rögzítési pontok és a bowden szabad mozgása különösen fontos. Ha a bowden megtörik vagy túl szűk ívben fut, a szivatókar nehéz lesz, és nem biztos, hogy visszaáll alaphelyzetbe.
50 ccm váltós kismotoroknál, például Derbi Senda, Yamaha DT, Aprilia RS / RX / SX, Rieju, Beta RR vagy CPI SM jellegű típusoknál a szivató bowden gyakran a karburátor típusához kötődik. Ha Dellorto, PHBG, PHVA, PWK vagy más karburátor van a motoron, nem elég a motortípust nézni: a tényleges karburátor, szivatómechanika és kezelőkar alapján kell választani.
Szivató bowdennél gyakori tévedés, hogy a hibát automatikusan karburátorhibának gondolják. Ha hidegen nehezen indul a motor, de a szivatókar nem mozog könnyen, nem húz eleget, vagy nem enged vissza teljesen, először a bowdent, a kezelőkart és a karburátor szivatóoldali részét érdemes ellenőrizni.
A pontos választáshoz ezek számítanak:
- kézi szivatós rendszerhez kell-e a bowden
- a teljes bowdenhossz
- a külső bowdenház hossza
- a kezelőkar felőli végződés
- a karburátoroldali végződés
- van-e állítócsavar vagy menetes rögzítés
- milyen karburátor van a járművön
- a bowden vezetési útja és íve
- a régi bowden fotója mindkét végéről
Szivató bowdennél a legfontosabb, hogy a hidegindító funkció teljes úton működjön. Ha a bowden csak részben húz, szorul vagy nem zár vissza, a motor hidegen és melegen is rosszul viselkedhet.
GYIK
1. Mikor kell szivató bowdent cserélni?
Ha szorul, nehezen mozog, rozsdás, megtört, elszakadt, nem húzza meg a szivatót, vagy a szivató nem tér vissza rendesen alaphelyzetbe.
2. Honnan tudom, hogy szivató bowdenes a rendszer?
Ha a szivatót kézzel, húzókarral, kormányoldali kapcsolóval vagy külön karral működteted, akkor nagy eséllyel bowdenes megoldásról van szó. Automata szivatónál nincs ilyen bowden.
3. Elég csak a motortípust megadni?
Nem mindig. A karburátor típusa, a szivatókar, a bowdenvég és a bowdenhossz is fontos, főleg ha a motoron nem gyári karburátor van.
4. Miért indulhat rosszul hidegen a motor jó karburátor mellett is?
Lehet, hogy a szivató bowden nem húz eleget, szorul, rosszul van beállítva, vagy a karburátor szivatómechanikája nem nyit megfelelően.
5. Mit okozhat, ha a szivató bowden nem enged vissza?
A motor melegen is dús keverékkel járhat, magasabb lehet a fogyasztás, rosszabb lehet az alapjárat, és a gyertya is könnyebben elkormolódhat.
6. Mit fotózzak beazonosításhoz?
A régi bowdent teljes hosszában, mindkét végét közelről, a szivatókart, a karburátor szivatóoldali részét és az esetleges állítócsavart.
